Hírek
Oktatóterem Trimble bemutatóállvánnyal Mezőhegyesen

A Mezőhegyesi Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a Ménesbirtok fenntartásában működik, ennek is köszönhető, hogy az oktatóterem fejlesztését a Ménesbirtok saját szívügyének tekintette. A Tangazdaság rengeteg, különböző márkájú géppel rendelkezik, mindezekre alapvetően jellemző a precíziós technológiára való alkalmasság – olyan felszereltségűek, hogy a Trimble Ag Software által egy munkafelület alatt tudják kezelni a precíziós gazdálkodáshoz szükséges adatokat, információkat. Ezt a komplex szolgáltatást nemrégiben kezdték alkalmazni hazánkban, a tapasztalatok nem túl messzire nyúlnak vissza időben, a kezdeti visszajelzések igen sokatmondóak és bízhatóak.

Az erőgépek Trimble rendszerrel vannak ellátva, a diákok ezekkel a monitorokkal, antennákkal találkoznak a gyakorlat során. A döntés egyszerű volt, az oktatóteremben is egy ilyen rendszer álljon rendelkezésre az oktatás minél magasabb színvonalú és naprakész elvégzésére. A rendszert alapítványi segítséggel szerezték be, míg az oktatóterem felújításában nagymértékben kivette minden érintett a részét: a tanárok, a diákok, az iskola munkatársai.

Az oktatóterem átadásán részt vett Pap István Tibor, Mezőhegyes polgármestere, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. korábbi vezérigazgatója; Tarkó Gábor, a Mezőhegyesi Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója; Magyar Tibor, az iskola gyakorlati oktatásvezetője; Turai Magdolna, az iskola gazdasági hivatalvezetője; Janovszki László, az iskola általános igazgatóhelyettese; Popon Csaba szakoktató; Méreg Tibor, a Ménesbirtok precíziós gazdálkodásért felelős szakembere. Az AXIÁL Kft.-t Kocsmárik János, Fehér Róbert és Hutai Anikó képviselte.

Fehér Róbert szervizmérnök és Kocsmárik János területi képviselő kollégánk ismertette a Trimble rendszerben rejlő lehetőségeket, rövid elméleti áttekintést adtak a precíziós gazdálkodás alapvető összefüggéseiről, nem csak az átadón részt vett személyeknek, hanem utána a diákok részére is. Interaktív beszélgetésben az érdeklődő kérdésekre szakember kollégáink készségesen válaszoltak.

 

A képen Kocsmárik János az AXIÁL Kft. területi képviselője és Méreg Tibor a Ménesbirtok precíziós gazdálkodásért felelős szakembere

 

Az oktatóterem, valamint az oktatóállvány átadásának apropójából beszélgettünk Magyar Tiborral, a Mezőhegyesi Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium gyakorlati oktatásvezetőjével.

 

BHA: Mutatkozz be kérlek röviden, beszélj magadról és az iskoláról néhány szóban!

MT: Magyar Tibor vagyok, 30 éve vagyok az iskolában, gyakorlati és szakmai oktatóként. Jelenleg gyakorlati oktatásvezetőként dolgozom. Az iskola 108 éve jött létre a helyi mezőgazdasági gépészet kiszolgálásának érdekében, az iskola fő profilja mindig is a mezőgazdasági gépész képzés volt, e mellé jöttek ipari szakmák. A fő képzési formák a mezőgazdasághoz kapcsolódnak: a mezőgazdasági gépész és mezőgazdasági gépésztechnikus, a másik irány pedig a lovászat, a belovaglók és a patkolókovácsok.

BHA: Jellemzően a helyi diákok jelentkeznek elsősorban a képzésekre?

MT: Országos beiskolázásunk van, most 68 településről érkeznek a gyerekek. Egy mezőgazdasági képzési központot szeretnénk létrehozni. 3 éve a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságnak Zrt. saját iskolája vagyunk. Egy kizárólagos tanműhelyi képzést hoztunk létre a Ménesbirtok Tangazdaságán belül, az összes tanulónk itt van tanuló szerződéssel kilencedik osztályos kora óta. Sikerült olyan oktatókat szerződtetni, akik az életből jöttek - teljesen kicserélődött az oktatógárdánk, az új technológia vívmányait akarjuk megtanítani a gyerekeknek, de természetesen a régi dolgokat is el kell sajátítaniuk.

 

 

BHA: Ha a gyerekek elvégzik a képzést, el tudnak helyezkedni a Ménesbirtoknál, itt maradnak, vagy továbblépnek?

MT: Általában, ahonnan jönnek, legtöbbször oda is mennek vissza. Például Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen, Budapesten is megfordulnak a volt diákjaink. Nem az a jellemző, hogy itt helyezkednek el a Ménesbirtoknál, viszont itt találkoznak azzal a technikával, amire szükségük lesz a későbbiekben. A Ménesbirtoknál is van felvétel, cserélődik a szakmai gárda, de 20-25 gépészt engedünk el évente egyszerre az iskolából. 2-3 gyerek érkezik, annak függvényében, mennyien mennek nyugdíjba vagy költöznek el például. Akit úgy látunk, hogy alkalmas lenne a feladatra, természetesen megkeressük: ha mi képezzük a diákokat, tudjuk, hogy mit tudnak.

 

BHA: Milyen képzések közül választhatnak a diákok Mezőhegyesen?

MT: Mezőgazdasági gépész képzés van szakközépiskolában, erre ráépül a gépjavító. A másik a mezőgazdasági gépésztechnikus és a mezőgazdasági technikus – ezeket a technikus szakmákat szakgimnáziumban oktatjuk. Az állattenyésztéssel kapcsolatos a lovász, a belovagló és a patkolókovács – utóbbi kettő ráépülő szakmák. De van kertészünk, és van egy új szakmánk – ez a hegesztő. A mezőgazdaságban hegesztőt találni nagyon nehéz, pedig szükség van vidéken is erre a szakmára. A tapasztalat az volt, hogy el kellett menni Orosházára, Gyulára, szakképzési centrumokba, ott kihelyezték őket, de többet nem jöttek vissza. Most 17 diákra kaptunk engedélyt - őket is tanműhelyben képezzük, mezőgazdaságot kiszolgáló szempontrendszer alapján. Hosszas, több fórumon keresztüli egyeztetések után kaptuk meg ezt a lehetőséget. Kiderült, hogy szükség van rá, 30 km-en belül nincs képzési lehetőség erre a szakmára. Mindeközben kiöregszenek a lakatosaink, a hegesztőink is. Van igény a diákok részéről is, többen jelentkeztek, mint a keretlétszám, így nem is tudtunk mindenkit felvenni.

 

 

BHA: Mekkora szerepet kap az új technológia és a precíziós gazdálkodás bemutatása az oktatásban?

MT: Folyamatos fejlesztésről beszélhetünk. 2 éve kezdtünk el jobban foglalkozni ezzel az iskolában. A tangazdaságban is régóta használjuk már a GPS technikákat, folyamatosan beszerzi a cég a legújabb eszközöket. A gyerekek, amikor kint vagyunk velük gyakorlaton, beülnek a gépekbe a vezetők mellé, és egyre többször találkoznak vele, meg tudják figyelni a működést. Ez a mostani fejlesztés is arról szól, hogy a gyerekeket úgy engedjük ki az iskolából, hogy tudják, mi az a robotpilóta.

 

BHA: Hogy látjátok, mennyire nehéz elsajátítani a gyerekeknek ezt a technológiát?

MT: A gyerekek a „simogatós” telefon világában nőnek fel, egy ilyen kijelző kezelése számukra nem probléma. Teljesen nyitottak, könnyedén tudják elsajátítani, sokkal több funkcióját használják. Abból, hogy a precíziós eszközök be vannak építve a nagy gépekbe, amelyekkel találkoznak, jelentős előnyük származik.

 

BHA: Mióta szerepel a tananyagban a precíziós gazdálkodás? Van-e valamilyen központi előírás, „kényszer”, amely alapján oktatni kell a diákokat?

MT: Informatikával kapcsolatos tantárgyról beszélünk, valójában kényszer nincs. Napi szinten kell ezt beépíteni a tananyagba, az erőgép, a munkagép és az üzemeltetés tantárgyhoz kapcsolva. Azok a gépek, amelyek fel vannak szerelve ilyen eszközökkel (a Tangazdaságban jellemzően szinte mindegyik), alkalmasak arra, hogy foglalkozni tudjunk ezzel a technológiával. A tananyaghoz kapcsoljuk a precíziós részt, ezt fejleszteni szeretnénk. Bekerült a tananyagba, ez az iskola és a Tangazdaság általi meghatározás. Ez saját magunkra nézve kényszer – a jövő felé kell haladni.

 

BHA: Elméleti és gyakorlati oktatást is végeztek – mi a diákoktól visszaérkező vélemény, mennyire hasznos számukra, hogy a gyakorlat is központi eleme a tanításnak?

MT: A gyerekek a gyakorlatot szeretik a legjobban. Azért jöttek, hogy üzemeltethessék a traktort. Nem feltétlenül szeretnek az iskolapadban ülni.

 

 

BHA: Az oktatótermet is most adtátok át. Mit lehet róla tudni?

MT: A gyakorlati képzőhely csarnokának egy részletében található az oktatóterem. Ez a terem egy raktár volt, nem használták. Egy pormentes, informatikai eszközökkel ellátott termet kívántunk megteremteni. A régi, felesleges dolgokat kivettük, átalakítottuk. Jelenleg elméleti és gyakorlati oktatást is tudunk itt tartani, de egy olyan terem marad a jövőben is, amelyben nem az olajos munkákat mutatjuk be. Teljesen felújítottuk ezt a részt, új fűtés került be, a régi radiátorokat leszereltük, festettünk, mázoltunk, burkoltunk.

A teremben megismerkednek a diákok a technológiával, az ajtón kívül a felszerelt géppel. A duális képzésnek egy olyan bázisa vagyunk, ahol ténylegesen találkoznak a gyerekek a való világgal, nincs hermetikusan elzárva semmi.

 

BHA: Miben fogja támogatni az oktatást a bemutatóállvány, a Trimble rendszer?

MT: A cél, hogy a gyermek, amikor kikerül innen, már találkozzon az ilyen rendszerrel. Ha elmegy bárhova dolgozni, ne azzal kelljen kezdeni, hogy hol kell bekapcsolni vajon az eszközt. Ismerjék a programot, a kijelző piktogramjait. A rendszert ismerő munkavállalót szeretnénk képezni.

 

BHA: Az AXIÁL-lal volt-e korábban kapcsolatotok?

MT: Többször voltunk látogatóban, nyílt napokon, kiállításokon – például Lajosmizsén, Baján. Nyáron voltunk a Szakmakóstoló táborral a bajai központban, nagyon tetszett a gyerekeknek és a kollégáknak. Mindent meg tudtak nézni, az összes géphez hozzáférést kaptunk. Nagyon szívélyesen fogadtak bennünket.

 

A képen Pap István Tibor, Mezőhegyes polgármestere, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. korábbi vezérigazgatója; Turai Magdolna, az iskola gazdasági hivatalvezetője; Tarkó Gábor, a Mezőhegyesi Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója; Magyar Tibor, az iskola gyakorlati oktatásvezetője; Janovszki László, az iskola általános igazgatóhelyettese

 

BHA: Mit gondolnak a diákok az iskoláról, illetve a mezőgazdaságban rejlő karrier lehetőségekről?

MT: A csúcstechnika megérkezésével megváltozott a mezőgazdaságról kialakult kép, a modern gépekkel való munkavégzés vonzóvá tette az ágazatot. Pollenmentes, klímás fülkében irányítani a gépet, ez mindenki vágya. A precíziós eszközök is jelentősen megkönnyítik a mindennapok munkavégzését. Boldogságot tud okozni az is, hogy szép magágyat tud készíteni a diák, és ha mindezt egy 30-50 milliós géppel tudja megtenni, akkor ebben lát megélhetést és jövőképet.

 

BHA: Van-e információtok arról, hogy az iskola elvégzését követően mennyien helyezkednek el a szakmában?

A gyerekeknek jellemzően állásajánlatuk van, mire végeznek, így nagyon nehéz a ráépülő szakot a mezőgazdasági gépészképzésnél elindítani. A gyerekek ezzel a szakmával, ha akarnak dolgozni, és el akarnak helyezkedni, meg tudják tenni. Vannak olyan agrárvállalkozások, amelyek külön ösztöndíjjal kötik magukhoz őket, azért fizetnek a gyerekeknek, hogy ha végeznek az iskolával, hozzájuk menjenek dolgozni. Olyan kereslet van a gépész szakma iránt, hogy bármennyien el tudnak most helyezkedni. Az iskola elvégzését követően mindenki meg tudja találni a képességeinek megfelelő munkakört.

 

Szöveg, képek: Baranyiné Hutai Anikó, marketingkommunikációs menedzser

 

 

Érdekes előadásokkal voltunk jelen a PREGA konferencián

 

Idén 6. alkalommal került megrendezésre a PREGA konferencia és kiállítás, amelynek ismételten főtámogatói voltunk, és számos érdekes előadással készültünk, hogy bemutassuk az éppen aktuális trendeket, lehetőségeket. >>