Hírek
A dátum már ismert: 2019. február 19-20. PREGA

A konferencia első napján dr. Mesterházi Péter Ákos, az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője a precíziós gazdálkodás kezdeteit mutatja be. Az előadásban áttekintésre kerülnek a precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségek, kihívások. Az előadó igyekszik iránytűt adni azoknak, akik most gondolkoznak a precíziós és/vagy helyspecifikus gazdálkodás útjára lépni. Miért érdemes erre az útra lépni? Kinek érdemes? Mik az első lépések? Mire figyeljünk, mi alapján döntsük el, hogy milyen úton induljunk?

 

Fotó: Dr. Mesterházi Péter Ákos a 2018-as PREGA konferencián – Forrás: Agroinform.hu

 

Ma szinte minden mezőgazdasággal kapcsolatos fórumon hallani a precíziós növénytermesztésről és annak előnyeiről. Míg néhány évvel ezelőtt újdonságnak számított, mára lényegében minden gazdálkodó ismeri. Ráadásul napjainkban a technológia minden létező eleme elérhető, aki szeretne ezzel foglalkozni, és végignézi a piaci kínálatot, színes kavalkáddal találkozik. Vannak, akik a hozammérést ajánlják, és a több éves adatgyűjtést, vannak, akik néhány műholdképben látják a megoldást, mások a talajszkennelésben bíznak, megint mások a növények vegetációs aktivitását mérő szenzorokra esküsznek. Valaki azt mondja, mérjük ezt is, azt is, de az drágább, más azt mondja, olcsóbb és elég csak egyiket. Csábító az akár 20%-os vegyszermegtakarítás, ahogy a garantált hozamnövekedés is. De igaz-e? Mik azok a szempontok, melyeket érdemes figyelembe venni, ha valaki a precíziós – helyspecifikus növénytermesztés útjára lép? Mire kell odafigyelni, hogy a technológiában rejlő potenciált saját gazdaságunkban is realizálni tudjuk?

 

 

Fotó: Trimble GFX-750 – innovatív GPS monitor széleskörű kompatibilitással – Forrás: Trimble

 

A precíziós gazdálkodás alapvető célja a hatékonyság és ez által a jövedelmezőség javítása. Ebből következően azt célszerű első körben megvizsgálni, hogy melyek azok a területek, ahol ez kivitelezhető – részben az önköltség csökkentése, részben a hozam fokozása által. Alapvető kritérium, hogy területünk kellő mértékű heterogenitást mutasson. Az első feladat tehát az adatgyűjtés kell, hogy legyen, mely e tekintetben információt ad számunkra. A legtöbb esetben rendelkezünk talajmintavételi eredménnyel, amelyek bár fontosak, de csak akkor jelentenek releváns információt, ha a mintaterekhez GPS pozíció is kapcsolódik. De az, hogy egy-egy minta jellemzően 5 hektáros területet jellemez, a helyspecifikus gazdálkodás szempontjából nem optimális – sok esetben jelentősen nagyobb léptékű változékonyság figyelhető meg a szántóföldeken. Ezért használnunk kell olyan mérési módokat, amelyek jobb térbeli felbontást biztosítanak. Az egyik ilyen módszer a hozammérés - két okból is. Egyrészt, ma már egyre több betakarítógépen elérhető, és nem kíván külön műveletet, másrészt a hozam az egyik legfontosabb értékmérő, ha gazdálkodásunk eredményességét akarjuk megítélni. Ebből is több éves adatsorra van szükség, tekintettel az évjárat hatására, az eltérő kultúrák eltérő igényeire. A hozamtérképek sajátossága, hogy összegzi mindazon tényezők hatását, melyek a növényállományunk növekedését befolyásolták. Ez egyfelől előny, hiszen képet ad róla, hogy adott körülmények között mekkora termést tudtunk realizálni, de hátrány is, hiszen önmagában nem képes választ adni rá, hogy mely tényező, tényezők limitálták a hozamunkat. Ez utóbbi megállapítás igaz lényegében a többi említett mérési módra is. Hasznos a talajszkennelés, elsősorban a fizikai talajféleségek elkülönítésében és ezáltal a talajmintavétel célzottabbá tételében, de nem sok információt ad a tápanyag ellátottságról. A műholdfelvételek szakszerű, célszerűen idősoros elemzése képet adhat a táblán belüli biomassza-tömeg alakulásáról, a növényi stresszről, vízhiányról, de nem mondja meg annak okát. Ezekből következik, hogy minél többféle módszerrel tudunk mérni, minél több adatból tudunk képet alkotni területeinkről, annál nagyobb esély van rá, hogy a limitáló tényezőket meg tudjuk határozni. A további lépéseket ezek ismeretében lehet megtenni. Kritikus dolog az adatformátumok kérdése, mind az adatgyűjtés, mind a gépvezérlések kapcsán. GPS-eszközök kapcsán célszerű olyan gyártmányt választani, ami széleskörű kompatibilitást biztosít, képes együttműködni a jelenlegi és a jövőben beszerzésre kerülő gépeinkkel. És bár vásárláskor talán nem ez az első, amire gondol az ember, fontos a megfelelő szervizháttér is – probléma esetén nem mindegy mennyi idő alatt érkezik a segítség. Hasonlóképpen az adatok gyűjtésére, elemzésére is olyan szoftveres háttérre van szükség, ami biztosítja a különböző gépekről, GPS-eszközökről és egyéb forrásokból (pl. talajlabor) származó adatok egy rendszerbe integrálását.

 


 

Az előadóról:

Dr. Mesterházi Péter Ákos

Az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője, a Széchenyi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának címzetes egyetemi docense

Okleveles agrármérnök. 1997 óta foglalkozik a helyspecifikus növénytermesztéssel. Ebből írta diploma munkáját, majd PhD disszertációját. Címzetes egyetemi docensként részt vesz a hazai agrár felsőoktatásban zajló MSc és szakmérnöki képzésekben. Rendszeresen kérik fel precíziós gazdálkodással kapcsolatos diplomadolgozatok, PhD disszertációk bírálatára, szakcikkek írására.

 

Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás

Időpont: 2019. február 19-20.

Helyszín: Aquaworld Hotel Resort, Budapest Íves út 16.

 

Ha még nem vette meg jegyét, IDE kattintva megteheti, ne maradjon le az év egyik legnagyobb precíziós témájú eseményéről!

 

Összeállította: Dr. Mesterházi Péter Ákos precíziós gazdálkodási csoportvezető és Baranyiné Hutai Anikó marketingkommunikációs menedzser

 

 

 

 

PREGA konferencia az AXIÁL főtámogatásával

 

Február 19-20-án kerül megrendezésre a Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia & Kiállítás, amelynek a főtámogatója az AXIÁL Kft. A rendezvény alatt több mint 80 előadó, 40 kiállító és közel 1000 szakmai érdeklődő részvételére számítunk. >>