Hírek
Optimalizált munkafolyamatok

 

A Nagymányoki Agromann Kft. telephelyének díszes kapuja

 

Kérlek mutatkozzatok be!

RJ: Rusák József vagyok a Nagymányoki Agromann Kft. ügyvezetője és itt van velünk a fiam, Rusák Márk is, aki pedig a vállalat dolgozója. A Kft. 1993-ban jött létre, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk, de teljeskörű integrációs tevékenységet is folytatunk a szántástól a termény értékesítésig.

Kb. 70-80 gazdát integrálunk, az integrált területek nagysága olyan 600-700 hektárt tesz ki, sajnos nagyon tagoltak a területek. Klasszikus növényeink vannak, a szántóterületeink nagy részét a kukorica tette ki, de most már a szélsőséges időjárás következtében a vetésterület nagyságát 50% alá csökkentettük. Nagyobb területen termesztünk őszi búzát, napraforgót, de van még tavaszi búzánk is.

Négy tulajdonos van a Kft.-ben, közülük háromnak a családtagja itt dolgozik vagy a jövőben itt fog dolgozni. Abban az örömteli helyzetben vagyunk, hogy a generációváltás az Agromann Kft.-nél megoldottnak látszik és úgy szeretnénk majd átadni a céget a gyerekeknek, hogy ne a nulláról kelljen kezdeniük, ahogy nekünk.

10 alkalmazottunk van, egy tulajdonostársamtól eltekintve mindenki a Kft.-ben dolgozik, az irányítást pedig a kezdetektől én végzem, de a fiam egyre többet besegít. A fluktuáció nem jellemző, az utóbbi időben ment el egy dolgozó, és mióta a cég működik, sajnos ketten meghaltak, de ez volt az összes mozgás a cég 25 éves fennállása alatt. A legtöbb munkatársammal 15-20 éve dolgozok együtt, zömével már a 80-as évek óta ismerjük egymást.

 

„Ez az életforma nem a gyors meggazdagodásról szól. A gazdálkodás egyértelmű empátiát jelent az emberekhez és a földhöz. Hosszú évek munkája szükséges ahhoz, hogy jövedelmező legyen” – mondta Rusák József, aki a legtöbb munkatársát már a 80-as évek óta ismeri.

 

Milyen gépeitek vannak?

RJ: A gépparkunkra sokan mondják, hogy túlfejlesztett. Azonban én azt az elvet vallom, hogy hosszútávon kell gondolkodni, sőt meggyőződésem, hogy egy mezőgazdasági vállalkozás csak akkor működőképes, ha generációról generációra száll.

A technika nagyon fontos, az eredményeink, a nyereségünk nagy részét visszaforgatjuk a cég fejlesztésébe. Jelen pillanatban 8000-8500 tonnás tárolókapacitással rendelkezünk, van egy 15 tonna/órás szárítónk. Ezek adják az infrastrukturális alapot a tevékenységünkhöz. Van két CLAAS kombájnunk, egy TUCANO és egy MEGA. A nagy erőgépeink mind egy évnél fiatalabbak, egy CLAAS AXION 850 típust például néhány hete hoztuk el az AXIÁL-tól. Ezen kívül van még három darab Fendt traktorunk (egy 718, két 313-as típus), de vannak más márkájú erőgépeink is, van rakodónk, csúszókerekes gépünk is. Munkagépek valamennyi munkaművelethez rendelkezésre állnak, sőt permetezőből például több darabunk is van.

 

Mi volt a legutóbbi beruházásotok?

RJ: Négy Trimble automata kormányzási rendszert vásároltunk nemrég. Már régóta gondolkodtunk a beruházáson többször is megkerestek bennünket, de akkor még úgy gondoltam, hogy nekünk nincs erre szükségünk, hogy ez még ráér, hogy ez nem annyira fontos beruházás, hogy erre milliókat költsünk. Végül elhoztunk egy bemutatógépet és a fiam győzködésére belevágtunk a beruházásba.

 

„Szolgáltatni szerintem a mai világban csak jó gépekkel, eszközökkel lehet, ehhez viszont a fejlesztések elengedhetetlenek” – hangsúlyozta az ügyvezető.

 

Miért egyből négy rendszer, mi volt a koncepciótok?

RJ: Azokat a munkafolyamatokat és munkaműveleteket akartuk optimalizálni, ahol a legnagyobb eredményt lehet elérni. A műtrágyaszórás esetében is két traktor dolgozik, ha az egyikbe beleteszem, a másikba nem, az feles megoldás. Két gép vet, két gép vegyszerez, stb. Szóval ezeknél a munkaműveletéknél, illetve a sorközművelésnél szerettük volna használni az RTK pontos robotkormányzást és ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, úgy volt értelme a beruházásnak, hogy négy rendszert vásároljunk. Ha már csináljuk, akkor csináljuk rendesen!

Szabolccsal (szerk. Kóbor Szabolcs, területi képviselő) úgy beszéltünk meg, hogy három lépcsőben fejlesztünk. Először megvettük az automata kormányzási rendszereket, hogy megszokják az emberek. A második lépcsőben megpróbáljuk összhangba hozni ezeket a munkagépekkel, megvalósítani a munkagépvezérléseket. Harmadik lépcsőben pedig a helyspecifikus gazdálkodást szeretnénk elsajátítani, vagyis hogy táblán belül is tudjuk szabályozni a műtrágya- és vegyszerkijuttatást, illetve változtatni vetésnél a tőtávot is. Ezek nagyon komoly beruházások, minden egyes lépcső több millió forint. Az első lépcső volt a legdrágább, de a többi lépcsőfok megvalósítása is komoly ráfordítást igényel attól függően, hány munkagépet tudnunk kompatibilissé tenni.

Azt gondolom, hogy ősszel el tudjuk kezdeni vagy akár be is tudjuk fejezni a második lépcsőt. Van olyan eszköz, amit cserélni kell, nem érdemes adaptálni a precíziós technológiába. A harmadikhoz pedig komoly előkészületek is kellenek, talajállapot-felmérés, talajszkennelések, stb. és rengeteg tapasztalat szükséges. Ez hosszabb időt fog igénybe venni, nem látom még azt a konkrét dátumot, amikor ezt a beruházást meg tudjuk valósítani, de remélem még az aktív éveim alatt sikerül.

 

„Kétéves munkám volt benne, hogy meggyőzzem édesapám” – fűzte hozzá Rusák Márk.

 

Használtatok korábban már GPS-eszközt?

RM: Nem ilyen típusúakat, de sorvezetőket, párhuzamvezetőket használtunk. Ezek pontossága viszont csak 20-30 centiméteres volt.

A simítózott területre történő folyékony műtrágyakijuttatás viszonylag nehéz feladat sorvezetéssel, és ennél a munkaműveletnél szereztük az első tapasztalatainkat az automata kormányzással kapcsolatban. Ez annyira pozitív hatás tett rám, hogy édesapámat igyekeztem meggyőzni arról, hogy ez a rendszer mennyire megkönnyíti a gépkezelő és a vállalat dolgát is. Hatalmas összegeket lehet megspórolni azzal, hogy tényleg oda kerül a műtrágya, ahol arra valóban szükség van. Sokat jelent az is, hogy nincs taposási kár a táblában. Régebben egy 12 órás műszak végén előfordult, hogy tapostunk. Természetesen nem azért, mert nem figyeltünk oda, hanem azért, mert az ember fáradt és akkor már nem tud annyira koncentrálni a munkájára, mint a reggeli órákban.

RJ: Én is látom, hogy ez kényelmesebb az embereknek, illetve a sorok is egyenesek. Szeretnénk részt venni egy gépkezelői kurzuson is, amely talán a rendszer további lehetőségeit is bemutatja. Mindenesetre a négy dolgozónk, aki kezeli, használja az automata kormányzást, képzett a dologban.

RM: Kezelői szempontból szerencsés helyzetben vagyunk. Egyszerre négy kollega dolgozik a rendszerrel, így ha bárkinek van észrevétele, tapasztalata, azt meg tudjuk beszélni a másikkal. Ez egy nagyon fontos dolog. A másik fontos dolog, hogy én eddig bármikor el tudtam érni Szabolcsot, ami nagyon jól jött, hiszen az elején az oktatás hiánya miatt voltak kérdéseink. De azt gondolom, hogy az első évhez képest kiválóan tudtuk használni a rendszert és így is már sokkal jobb volt, mintha nem lett volna.

A munkavégzés szempontjából tudom, hogy milyen bent ülni 12 órát a gépben enélkül és mennyi taposási kárt csinál az ember, ha manuálisan kormányoz. Szerintem százezrekben mérhető, hogy mennyit spórol meg az ember így egy év alatt. Itt is jó a fokozatosság elve, amit Szabolcs javasolt, mert így a gépkezelőnek is van ideje megszokni, tapasztalatot szerezni. Ez szükséges, mert van olyan kollégánk, akinek a traktor is új, mert eddig nem Fendt gépben ült.

 

„Én azt szeretném látni, hogy a beruházás minden egyes fázisa célszerű, okszerű és megtérül. A vállalatnak is és az embereknek is” -emelte ki Rusák József, ügyvezető.

 

Mit tanácsolsz azoknak, akik nem használnak automata kormányzást?

RJ: Először vegyék fel a fiaikat a gazdaságukba dolgozni és hallgassanak rájuk! Ha hosszútávon foglalkoznak mezőgazdasággal, nézzék meg, kóstoljanak bele a precíziós mezőgazdaságba, a helyspecifikus növénytermesztésbe, mert ha 2018-ban nem teszik, akkor 2019-ben vagy 2020-ban megteszik. Ezt a fejlesztést halasztani lehet, de teljesen kikerülni nem! Én nem gondolom, hogy ez területmérethez kötött, szerintem egy 50 hektáros gazdálkodónak is megéri, igaz lehet ez a befektetés számára nem 3-4 éve alatt, hanem kicsit később térül meg, de saját maga dolgozik a gépen, ezzel a saját maga munkakörnyezetét javítja.

Én hosszú ideig nem tartottam fontosnak. A tulajdonosok, ügyvezetők számára nem égető kérdés, azaz nincs minden nap a probléma az asztalon, ezért nem foglalkoznak vele. Ha évente egyszer-kétszer beszélgetünk róla, az jó, de nem vezet eredményre. Ha viszont minden nap előkerül a téma, az ügyvezető is elkezd számolni és akkor az a matematika jön, hogy ezt meg kell lépni vagy bele kell ebbe a beruházásba vágni.

Én hiszek benne, hogy a négy automata kormányzási rendszer hozadéka pozitív lesz. Bízunk benne, hogy 5-6 év alatt megtérül az ára, és ezt nemcsak gazdasági értelemben értem mondom. Gondolok itt arra is, hogy a vállalat összhangban van a fejlődéssel, az embereknek is könnyebb a munkája, vagyis valamivel pihentebben szállnak ki a gépből a 12 óra munka után – ezeket én mind hozzászámolom. Plusz egyértelműen a gazdasági megtérülést is, kevesebb műtrágya, kevesebb vetőmag, kevesebb üzemanyag fog fogyni, akkor ezeket a beruházásokat szerintem érdemes megcsinálni.

 

Fotó: Fekete Gábor, marketingmenedzser

Szöveg: Borbély Zsanett, marketingmenedzser; Kóbor Szabolcs, területi képviselő

 

„A dimbes-dombos területeken is jól működnek a rendszerek, korrigálta a dőlést, a billenést is” – tudjuk meg a gépkezelőtől.